Íme, egy újabb főzelék!
Több mint két kiló volt a kápi, amit megvettem. Az elkészítés pont úgy kezdődik, mint annó:
felszeleteltem, bele kockáztam egy nagy fej hagymát, felöntöttem
vízzel, sóztam és őrölt köménymaggal fűszereztem, puhára főztem.
Teljesen leszűrtem róla a főző fizet - de nem öntöttem ki - majd a zöldségnek majdnem a felét áttettem egy tálba.
Egy liter paradicsom levet használtam fel, a következő -képpen.
Az egyik felét ráöntöttem a kisebbik adagra, azt teljesen bébipapi szerűre összeturmixoltam.
Egy evőkanál zsírt felforrósítottam, ebbe került a másik fél liter,
összeforraltam őket. Gondoltam, ne hiányozzon a sült zsír íz...
Majd mindkét adag katyvaszt visszaöntöttem a fazékba, sőt a főzővízzel még higítanom is kellett az állagát.
Három evő folyékony méz került bele végül, s összeforraltam az egészet.
Kolbászpörkölttel tálaltam.
Kisebbik lányom - 175 centi és 68 kiló - kétszer szedett belőle!
Nagyon finom, persze nem PONT OLYAN ízű mint rántásos tesója, de nem
is lehet pont olyan, hiszen a pirított liszt kimarad...Küllemében
azonban vetekszik a másikkal.
És megint azt kellett megállapítanom, hogy sokkal intenzívebb a főzelék/káposzta íz, ami csak előny!
Régen azt gondoltam, hogy a főzelékek pürésítéssel történő sűrítése
micsoda macera. Pedig nem az, kicsit ugyan több a mosogatni való, de ez
legyen a legnagyobb bajom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése